A rehabilitációs járadék 2008. január 1-jétől került bevezetésre. A munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációban betöltött szerepe és a rehabilitációs járadékot érintő legfontosabb változások mentén kívánom összefoglalni e járadék bevezetésével a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ gyakorlata során szerzett tapasztalatokat. A 2008. év mérföldkő volt a foglalkozási rehabilitációt illetően. A törvényi változások három nagy államigazgatási szerv szoros együttműködését igényelték, s így ebben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az orvosszakértői szerv mellett a munkaügyi központokkal való együttműködés által az állami foglalkoztatási szerv is kiemelt szerepet kapott. Az új rokkantsági ellátórendszer életbelépésével új, komplex, egészségkárosodásról szóló minősítési rendszer került kialakításra, amely már nem csupán a munkaképesség csökkenésére, hanem a megmaradó képességekre koncentrál, és ezzel összefüggésben a szakmai munkaképességet és rehabilitálhatóságot megállapítják, véleményezik. Az új rendszer a rehabilitációt komplex folyamatként kezeli, foglalkoztatásra irányul és személyközpontú, a regionális munkaügyi központok kirendeltségeinek aktív közreműködésével. Ezt támasztja alá az Állami Foglalkoztatási Szolgálat meglévő képzési, szolgáltatási és támogatási struktúrája, ami a rehabilitációs járadékos ügyfelek esetében kiegészül egyénre szabott mentori szolgáltatással, munkahelyfeltárással. A munkáltatók mellett szervezetünk számít a civil szervezetek, alapítványok és az érdekvédelmi szervezetek aktív részvételére is. A járadék bevezetése óta eltelt időszakban szerzett tapasztalatainkat régiós statisztikai adatokkal is kiegészítettem.