Háttér és célkitűzés: A kardiovaszkuláris betegségek képezik a vezető halálokot Kelet-Európában. 2004-ben a Reality-vizsgálatban a koleszterin-célérték elérési arányt a lipidcsökkentő kezelés gyakorlatát vizsgáltuk Magyarországon. Arra kerestünk választ, hogy a kezelt koronáriabetegek hány százaléka éri el az összkoleszterin és LDL-koleszterin célértéket. Ezt a vizsgálatot ismételtük meg 2007-ben, aminek az eredményeit korábban már ismertettük. Azonos célkitűzéssel a retrospektív adatgyűjtést 2008-ban is megismételtük. Módszer: A multicentrikus megfigyeléses vizsgálatban olyan kardiovaszkuláris betegségben szenvedő betegek vettek részt, akik már lipidcsökkentő kezelésben részesültek. Összesen 4214 beteg adata került feldolgozásra. 784 beteget 53 háziorvos, 911 beteget 61 kardiológus, 1175 beteget 79 belgyógyász, 719 beteget 48 diabetológus és 625 beteget 42 neurológus szakorvos gondozott. Kérdőíves módszert alkalmaztunk az adatok összegyűjtésére, ami tartalmazta a betegek jellemzőit és a laboratóriumi paramétereket. A betegek 53%-a a nagyon nagy rizikócsoportba tartozott, mert a kardiovaszkuláris esemény mellett vagy erős dohányos volt, vagy diabétesze is volt. Az összkoleszterin-célérték <4,5 mmol/l, az LDL-koleszterin célérték <2,5 mmol/l volt a nagy rizikójú és 3,5 mmol/l, illetve 1,8 mmol/l az igen nagy rizikójú csoportban. Eredmények: A kardiológusok betegei érték el a legnagyobb mértékben - 32%ban - az összkoleszterin-célértéket, míg a háziorvosok betegei csak 19%-ban. A szakorvosok betegeinek 55%-ában, a háziorvosok betegeinek 88%-ában nem történt terápiás változtatás a célérték elérése érdekében. Kombinációs kezelést csak a betegek 37, illetve 9%-ában terveztek. Konklúzió: A 2008-as felmérés során 2007-hez képest az összkoleszterint elérő, szakorvosok által kezelt betegek aránya 27%-ról 36%-ra nőtt.