A májrák a világon az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganat. A daganat kialakulásában fontos szerepet játszó tényezők a hepatitis-B- és -C-fertőzés, az aflatoxin és az egyéb toxikus ágensek közül az alkohol. A nem alkoholos zsírmáj kóroki szerepe főleg a fejlett nyugati országokban vetődik fel. A sebészeti eltávolítást kivéve a májrákok gyógyítása mai napig megoldatlan probléma, melyben az is szerepet játszik, hogy a daganatok jelentős hányada funkciójában már károsodott, cirrhoticus májban alakul ki. A májrákot előidéző patomechanizmusok a kiváltó ágenstől függően eltérhetnek egymástól. Ennek ellenére sikerült körvonalazni néhány olyan molekuláris szintű változást, melyek etiológiától függetlenül nagy gyakorisággal megtalálhatóak a májrákokban és kiiktatásuk terápiás eredménnyel kecsegtethet. Ilyenek a p53 fehérje károsodása, a wnt és tirozin-kináz-receptorok által mediált jelátviteli utak fokozott aktivitása, az angiogenezis fokozódása. Számos fázis II., fázis III. vizsgálat zajlik világszerte a biológiai támadáspontok kiiktatására. Ennek eredményeként került fel 1 évvel ezelőtt a terápiás palettára a sorafenib multi-tirozin-kináz gátlószer, mely a halálozás kockázatát 31%-kal csökkentette a placebokezeléshez képest. Intenzív kutatás folyik újabb aktív hatóanyagok kifejlesztésére, illetve alkalmazásukra más szerekkel történő kombinációkban, reményt nyújtva az eddig kezelhetetlennek tartott májrák eredményesebb gyógyítására.