A dohányzás kultúrtörténete és cardiovascularis következményei / Fenyvesi Tamás
Bibliogr.: p. 184. - Abstr. hun., eng.
In: Medicina Thoracalis. - ISSN 0238-2571. - 2009. 62. évf. 3. sz., p. 176-184. : ill.
A dohányzás szerves része az újkor történelmének. A szokás Amerikából származott Európába, ahol az indiánok már a prekolumbiánus évszázadokban kultikus és élvezeti célokból használták a dohánylevelet, sőt cigarettáztak is. A dohányfogyasztás pipázás és szivarozás formájában Európában a XVII-XIX. században tiltások és támogatások közepette terjedt el, majd a cigarettagyártás XIX. századi forradalma óta részévé vált a mindennapi életnek. A XX. század második felének tudományos, elsősorban epidemiológiai vizsgálatai egyértelműen bizonyították, hogy a dohányzás addikció, amely igen súlyosan károsítja az egészséget. Jelenleg mintegy 1,2 milliárd ember dohányzik. A dohányzás jelentősen hozzájárul az atherosclerosis progressziójához, fokozza az infarktus, az angina pectoris, a szívelégtelenség, a perifériás érbetegség, a hasi aorta aneurysma kockázatát. A fejlett ipari országokban az összes cardiovascularis halál több mint 20%-áért felelős. Az erős dohányosok ischaemiás szívbetegség halálozása a nemdohányosokénak több mint tízszerese. A dohányzás, ha valamilyen drasztikus változás nem történik, a XXI. század legveszedelmesebb járványa lesz, amely 1 milliárd ember halálát fogja okozni. Az orvosok feladata ezt tudatosítani a társadalomban és a döntéshozók körében.