A krónikus nem malignus eredetű fájdalom szisztematikus kezelésének része a beteg széles körű, minden részletre kiterjedő kivizsgálása; a diagnózis és a fájdalom kialakulásához vezető mechanizmusok alapján a kezelési terv felállítása; a beteg oktatása; és reális célok felállítása. A kezelés fő célja a fájdalom csökkentése mellett az életminőség javítása. A fájdalom kezdeti átfogó kivizsgálásához alapvetően fontos a beteg fizikális, szociális, funkcionális és pszichológiai szükségleteinek megfelelő kezelési terv kidolgozása. Fontos feladat a gyógyszerek mellékhatásainak kezelése. Az opioidok esetében problémát jelenthet az abúzus, a hozzászokás, az orvos félrevezetése, a tudás hiánya, a mellékhatásoktól való félelem és a szigorú szabályozás. Ezekre a problémákra megoldást jelenthet, ha követjük a Federation of State Medical Boards irányelveit, véletlenszerűen gyógyszerszintmérést végzünk a vizeletből, odafigyelünk az aberráns magatartás jeleire és számítunk a mellékhatásokra. Ha pszichiátriai társbetegségek is jelen vannak vagy nagy a gyógyszerabúzus kockázata, szakorvosi konzultációra lehet szükség. A beteg fájdalomambulanciára való beutalása is segíthet.