Az akut respirációs distressz szindrómában (ARDS) szenvedő betegek lélegeztetése továbbra is súlyos nehézségekkel jár. A tüdőkímélő lélegeztetés koncepciója bizonyította létjogosultságát, ezért azt át kell ültetni a klinikai gyakorlatba. További tanulmányok mutatják meg majd, hogy hosszú távon fenntartható-e a platónyomás 30 vízcm-ben, illetve a lélegeztetési térfogat 6 ml/ttkg értéken történő maximalizálása. Az alternatív lélegeztetési eljárások, mint a nagyfrekvenciás oszcillációs lélegeztetés vagy az extrakorporális tüdőtámogatás, segíthetnek a lélegeztetés okozta tüdőkárosodások mérséklésében. Alkalmazásuk mégis egyedi döntés függvénye, és az ARDS legsúlyosabb lefolyású eseteire korlátozódik, mivel az eredményeket illetően egyelőre nem állnak rendelkezésünkre átfogó tanulmányokból származó információk.