Mint ismeretes, a fém-oxid nanorészecskék befolyásolhatják a tüdő morfológiáját, anyagcseréjét és immunreakcióit. A szerzők a vas-oxid nanorészecskéknek a tüdő morfológiájára, immunglobulin termelődésére és kemokin expressziójára gyakorolt hatását vizsgálták in vivo és in vitro módszerekkel. Az in vivo vizsgálatok során a vas-oxid nanoszemcséket intratrachealis úton juttatták hím patkányokba. A tüdőt, az expozíciót követő meghatározott időközönként, szövettani és biokémiai vizsgálatoknak vetették alá. A bronchusmosó folyadékban és a vérben mérték az IgA, IgG és IgM szinteket. In vitro az alveoláris macrophagok és a II. típusú pneumocyták primer kultúráját vizsgálták lektinhisztokémiai módszerrel. A sejttenyészeteket vasoxiddal kezelték, majd ELISA módszerrel meghatározták két kemokin, a macrophag inhibitory protein-1a  (MIP-1a) és a macrophag chemoattractant protein-1 (MCP-1) expresszióját. Megállapították, hogy a vas nanopartikulumok az expozíció 4. hetének végére a tüdő krónikus interstitiális gyulladását okozzák, mérsékelt fibrózissal. Az IgA szintje szignifikánsan csökkent a vérben, de nem változott a bronchusmosó folyadékban. Az IgG és az IgM a bronchusmosó folyadékban csökkent, de nem mutatott változást a vérben. A MIP-1a és az MCP-1 expressziója az alveoláris macrophagok és a II. típusú pneumocytákban emelkedett. Eredményeik a vasoxid nanopartikulumok mérsékelt toxicitását jelzik, a tüdőszövetben mérsékelt interstitiális gyulladást, fibrózist és immunszupressziót okozva.