Fournier-gangréna / Romics Imre
Bibliogr.: p. 553. - Abstr. hun., eng.
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2009. 150. évf. 12. sz., p. 549-553. : ill.
A hímvessző fulmináns gangrénáját Fournier több mint 200 éve leírta, kezelését illetően azonban fennállnak bizonyos ellentmondások. A betegséget ma már nem tekintjük idiopathiásnak, mert a legtöbb esetben urológiai, colorectalis vagy bőreredetű forrás kimutatható. A halálozási arány továbbra is magas, különösképpen kiterjedt folyamatok esetén. Hajlamosító tényezőnek tekintjük a cukorbetegséget, az alkoholizmust és az immunszuppressziós állapotokat, különös tekintettel a HIV-fertőzésre. A Fournier-gangréna kórisméje alapvetően a klinikai képen nyugszik, a genitoanális tájékon jelentkező súlyos, heveny gyulladásos folyamatokat indokolt a Fournier-gangréna kiindulási helyzetének tekinteni. Sürgős kezelés szükséges, amely az aerob és anaerob kórokozók ellen egyaránt hatékony, széles spektrumú antibiotikum-kezelést és a szeptikus állapotban lévő betegek intenzív osztályos ellátását igényli. Az azonnali sebészi beavatkozás elengedhetetlen: az elhalt szövetek kimetszése és az elégséges drenázs biztosítása. A sebészi kezelés rendszerint ismétlendő, majd a végleges szövethiány pótlása esetenként már speciális helyreállító, plasztikai műtéttel lehetséges.