Bevezetés: A hátsó commissura heges szűkülete (HCS) gátolja a kannaporc abdukcióját. Szerzők tanulmányukban a rögzítő hegek oldása után végzett kannaporc lateropexiával elért eredményeiket mutatják be, ebben a glottikus szűkületek közül egyik legnehezebben megoldhatónak tartott betegcsoportban. Anyag és módszer: 32 egymást követő betegen történtek a műtétek. Endoszkópia során a kannaporcok között kialakult heget CO2 laserrel vaporizálták, a cricoarytenoidealis ízületbe terjedő heget az erre a célra kifejlesztett derékszögű endolaryngeális sarlószikével vágják át. A megfelelően mobilizált kan­naporcot módosított Lichtenberger-féle tűátnyomó eszközzel laterofixálják, figyelembe véve a cricoarytenoidealis ízület fiziológiás abductioját. Eredmények: 28 betegnél a légzés a normál értéket elérően, vagy azt megközelítően rendeződött, csak 3 esetben maradt terhelési dyspnoe. Az aspiráció miatt 1 beteget nem lehetett dekanülálni. A légzésfunkciós vizsgálatok alapján a korai postoperatív javulás a légzésfunkciós teszteredményekben nem mutat összefüggést a szűkület kezdeti mértékével. A nagyobb fokú, két­oldali ízületi károsodással járó szűkületeknél azonban a késői eredmények kissé romlanak. 25 esetben a hangképzés jelentősen javult a rögzítő varratok eltávolítása után. Követ­keztetés: a heges rögzültség megszüntetését követő endoszkópos kannaporc lateropexia hatásos, minimálisan invazív, funkciót megőrző eljárás lehet még súlyos HCS ese­tében is. Az eljárás tartós javulást eredményez mind a légzés, mind a hangképzés tekintetében tracheostoma igénye nélkül.