A krónikus betegségek, így az asthma bronchiale esetén is a terápiás célok középpontjába került az életminőség minél magasabb, ha lehet, az egészséges egyénekéhez hasonló szinten tartása. A gyógyszeres kezelés a kontrolláltság fokának megfelelően a lépcsőzetes terápia elve alapján történik, azonban a betegtől származó visszajelzéseket, a nehézlégzéses periódusok számát, súlyosságát, a rohamoldó szerek használatának gyakoriságát jelentős mértékben befolyásolja a beteg pszichés állapota, ami pedig meghatározza az életminőségét. A teljes állapotfelméréshez hozzátartozik a légzésfunkciós vizsgálat is, amivel azonban csak egy pillanatnyi paraméter kerül rögzítésre. Az életminőség felmérésére legelfogadottabban a betegség-specifikus Saint George's Respiratory Questionary (SGRQ) használatos, amely azonban a mindennapi klinikai rutin során túl sok időt vesz igénybe. A vizuális analóg skála (VAS) ugyan nem specifikus, de rendkívül gyorsan elvégezhető általános teszt. Vizsgálatunk során 123 asztmás beteg életminőségét mértük fel SGRQ és VAS alkalmazásával. A kapott eredményt összevetettük a terápiás lépcső alapján készült besorolással, valamint a légzésfunkciós vizsgálat során mért FEV1-értékekkel. Eredményeink alapján mind az SGRQ, mind a VAS által kapott eredmény jól korrelált a betegség súlyosságával, azonban csekély mértékben függött össze a légzésfunkciós paraméterrel. A VAS és az SGRQ értékei között szoros korrelációt találtunk, így jelen eredményeink alapján a VAS javasolható az asztmás betegek életminőségének gyors és pontos felmérésére.