Vizsgálatunkban felmértük az intenzív osztályos nővérek ismeretét a VAP (lélegeztetőgép-okozta tüdőgyulladás) megelőzés evidencia-alapú ajánlásainak ismeretéről. A vizsgálatban részt vevő intenzív osztályok nővérei önkéntes részvétellel egy validált, többszörös választás kérdőívet töltöttek ki 2006. október és december között. A kérdőív válaszai mellett demográfiai adatokat is gyűjtöttünk: a válaszadó neme, intenzív osztályos (ITO) gyakorlati évek száma, ágyszám, intenzíves szakápolói illetve főiskolai diploma megléte. 11 intenzív osztályról 178 kérdőívet elemeztünk. A 9 kérdésre adott helyes válaszok száma 4,31 volt (48,7%). A válaszadók többsége (54,8%) szerint az intubálás módja nem befolyásolja a VAP gyakoriságát, és csak 5,6% tudta, hogy a légzőköröket elegendő betegenként cserélni. A hő- és páracserélő párásítók használatát a válaszadók 58,8% tartotta előnyösnek, de csak 9,6%-uk tudta, hogy ezt elegendő hetente cserélni. A zárt rendszerű trachea leszívás 81,5% szerint ajánlott a VAP megelőzésére, a csere gyakoriságát azonban csak 13,5% adta meg helyesen. A szubglottikus váladék leszívást és a kinetikus ágyak használatát a többség előnyösnek gondolta (55,1% ill. 86%), a félig ülő testhelyzet pedig jól ismert volt a VAP megelőzésben (92,6%). Az intenzív osztályos gyakorlati évek és az ITO ágyszám nem mutatott korrelációt az eredményekkel. Vizsgálatunk alapján az intenzív osztályos nővérek ismerete a VAP megelőzéséről nem megfelelő, de nem rosszabb az európai átlagnál. A VAP megelőzés nemzetközi ajánlásainak ismertetése a nővérek graduális és posztgraduális képzésében szükséges volna.