A fejlett társadalmakhoz hasonlóan az elmúlt évtizedben hazánkban is egyre szélesebb körben vált ismerté a wellness összetett világa. Megjelent az idegenforgalomban, mint az egyik legdinamikusabb forgalmi bővülést mutató turisztikai termék, a fogyasztási cikkek között, mint az egészségmegőrzést feltételező és segítő termékek és szolgáltatások folyamatosan növekvő köre, a marketingkommunikációban, mint alapvető hívószó, illetve a társadalom egyre bővülő rétege számára, mint a hétköznapokra érvényes életmód. A wellness gyors megjelenését nem minden esetben követte az eredeti koncepció elterjedése és az egységes fogalmi rendszer kialakítása, ami számos problémát okoz a terület szerepének értelmezésében, lehetséges egészségtudományi és gazdasági előnyeinek kihasználásában. A tanulmányban bemutatjuk a wellnesskoncepciók és -értelmezések időbeli fejlődését, illetve jellemző térbeli különbségeit, a második részében pedig "A wellness régióspecifikus jellemzői " című kutatás - témához illő - eredményeit. Ezekben a fejezetekben vizsgáljuk a Dél-Dunántúli Régió felnőtt lakossága wellnesshez kapcsolódó asszociációit, attitűdjeit és az azokat befolyásoló demográfiai, társadalmi tényezőket.