A metabolikus szindróma előfordulási gyakoriságáról és klinikai jelentőségéről 1-es típusú cukorbetegek körében kevés adat áll rendelkezésre. Vizsgálatunk célja a metabolikus szindróma előfordulási gyakoriságának felmérése volt hazai, felnőtt 1-es típusú cukorbetegek körében. Fél év alatt az ország 11 diabetes-centrumában egymást követően megjelent 1-es típusú cukorbetegek (n = 533; 256 férfi, 277 nő; életkor 35,6 +-11, 11,6 év; diabetestartam 18,0+-11, 1év; x+-SD) ellenőrzésekor az előzményi adatok felvételén túl antropometriai és laboratóriumi adatokat regisztráltunk. Az étkezési szokásokat, a fizikai aktivitást, a beteg iskolázottságát kérdőív segítségével mértük fel. A metabolikus szindróma előfordulása az ATP III kritériumrendszer alapján 31,1 % volt (nők: 32,7%, férfiak: 29,7%; p >0,05). Az IDF kritériumrendszert alkalmazva a metabolikus szindróma előfordulási gyakorisága magasabb (36,2%) volt (nők: 39,4%, férfiak: 32,8%; p>0,05). Adatainkat a metabolikus szindróma előfordulási gyakoriságát vizsgáló magyarországi, reprezentatív felmérés eredményeivel összehasonlítva azt találtuk, hogy a metabolikus szindróma prevalenciája az 1-es típusú felnőtt cukorbetegek körében minden korcsoportban magasabb a háttér-populációhoz képest. A metabolikus szindróma előfordulási gyakorisága statisztikailag szignifikáns összefüggésben volt az életkorral, a systolés és diastolés vérnyomással, a szérum triglicerid-, összcholesterin- és kreatininszintjének emelkedő értékével, a növekvő derékkörfogattal és a BMI-értékkel. Szignifikáns pozitív összefüggést találtunk az albuminuria mértéke és a metabolikus szindróma előfordulási gyakorisága között. A többváltozós, lépcsőzetes logisztikai regressziós analízis eredménye alapján a metabolikus szindróma előfordulása az 1-es típusú cukorbetegek körében elsősorban a haskörfogat növekvő értékével állt összefüggésben.