Poszttranszplantációs daganatok / Végső Gyula, Járay Jenő
Bibliogr.: p. 297-298. - Abstr. hun., eng.
In: Medicina Thoracalis. - ISSN 0238-2571. - 2008. 61. évf. 6. sz., p. 288-298.
Ismert, hogy a rosszindulatú daganatok a szervtranszplantált betegek körében gyakoribbak, mint a nem transzplantált lakosságban. Kialakulásuk kockázata 3-5-szörös, de bizonyos daganatok esetén akár százszoros is lehet a népesség hasonló tumoraihoz képest. Létrejöttükben az egyik legfontosabb rizikótényező az immunszupprimált állapot, melynek idejével arányosan növekszik a daganatok kialakulásának valószínűsége. A szervátültetést követően a tízéves daganatos kumulatív incidencia 20%, a húszéves 30-40%. A poszttranszplantációs daganatok összetétele eltér a populációra jellemző tumorokétól. Elsősorban azok a daganatok gyakoriak, melyek kialakulásában fontos szerepet tulajdonítunk az onkogén vírusoknak (bőrrák, lymphoma, Kaposi-sarcoma, szájüregi rák, anogenitalis régió tumorai stb.). A poszttranszplantációs tumorok az onkológiai kezelésre rosszabbul reagálnak, és prognózisuk is rosszabb, mint a nem transzplantáltak hasonló daganataié. A szervátültetést követő rosszindulatú daganatok növekvő gyakoriságuk és kedvezőtlen prognózisuk miatt a transzplantált betegek sorsának, túlélésének egyik legfontosabb meghatározó tényezőjévé kezdenek válni. A betegek halálozásában vezető szerepet játszó cardiovascularis okok mellé már több transzplantációs centrumban felzárkóztak a daganatok. A poszttranszplantációs tumorok tehát komoly problémát jelentenek, mellyel egyre gyakrabban kell szembenéznünk. A szervátültetés után a rákelőtti állapotok és a daganatok korai felfedezése és kezelése, az alacsony dózisú és onkológiai szempontból kedvezőbb hatású immunszuppresszív vegyületek alkalmazása lehet az eszköze a daganatok okozta kockázat mérséklésének.