A szívizombetegségek a morbiditási és mortalitási statisztika élén állnak. A nem koszorúér-eredetű, gyakran halálos kimenetelű, illetve hirtelen halált okozó myocardiumkárosodások háttere heterogén. A genetikai és molekuláris biológiai ismeretek az elmúlt évtizedben lehetővé tették az elsődleges cardiomyopathiák etiológiájának és patogenezisének feltárását, ezzel a diagnosztika és a terápia előtt is új távlatok nyíltak. A másodlagos szívizombántalmaknak ismert az eredetük; idetartoznak a myocarditisek, a szisztémás és endokrin betegségekhez társuló szívizom- károsodások, valamint a gyógyszerek és élvezeti drogok myocardiumra gyakorolt hatása. A WHO 1995-ben ajánlást adott ki a primer és szekunder szívizombetegségek patomorfológiai alapon történő csoportosítására. A kórképeket a WHO-ajánlás, valamint saját, gyakorlatban szerzett tapasztalataink és az irodalom adatai alapján ismertetjük.