A nappali kórház megszületésekor azt a senki földjét igyekezett benépesíteni, amely a fekvőbeteg-ellátás és az ambuláns ellátás között helyezkedett el. Olyan pszichiátriai betegek ellátását és rehabilitációját célozta meg, akik már "kinőtték" a fekvőbeteg-ellátást, de még nem képesek az önálló életvitelre. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az eddigi módszerek alkalmazásával ugyan lehet védő-óvó menedéket nyújtani e páciensek számára, de sikeres rehabilitációjuk megkívánja a közösségi pszichiátriával való szoros elvi és módszertani együttműködést. A cikk azt mutatja be, hogy milyen erőfeszítéseket tett az utóbbi években nappali kórházunk e fordulat végrehajtására, a pszichiátriai betegek legkorszerűbb ellátásának kialakítására.