A laparoszkópos appendectomia az elsőként kidolgozott minimálisan invazív sebészeti eljárások egyike, mégis a mai napig ellentmondásos a megítélése mind az előnyeit, mind az indikációit tekintve. Módszer: A szerzők áttekintik és elemzik 3 év alatt laparoszkópos (LA) és nyílt technikával appendectomizált (OA) betegeik adatait. Betegek: Az Uzsoki Utcai Kórház Sebészeti Osztályán 2005. január 1.-2007. december 31. között 273 betegnél történt appendicitis acuta diagnózissal appendectomia. Száznyolcvanöt (68%) betegnél laparoszkóposan, 88 (32%) betegnél nyílt technikával végeztük a műtétet. Két év óta alapelvünk, hogy appendicitis esetén laparoszkópos appendectomia az elsőként választandó eljárás, a legutóbbi évben az esetek 89%-ában már laparoszkóposan történt a műtét. Eredmények: Laparoszkópos kezdést követően konverziót végeztünk a betegek 27%-ánál, 35 esetben (70%) a betegség előrehaladott volta, 15 esetben (30%) technikai ok miatt. Sebfertőzés a laparoszkópos csoportban 8%-ban, a nyílt csoportban 18%-ban fordult elő (p = 0,022). A laparoszkópos és a nyílt csoport között nem volt szignifikáns különbség sem a reoperációk, sem a kórházi visszavételek tekintetében. Csonkinsufficientiát a laparoszkópos csoportban 1 esetben észleltünk, ez drén mellett spontán gyógyult. Az átlagos ápolási nap szignifikánsan csökkent a laparoszkópos csoportban (p = 0,031). Megbeszélés: A vizsgálat igazolta a laparoszkópos appendectomia előnyeit a nyílt műtéttel összehasonlítva. Gyakorlatunkban akut appendicitis gyanúja esetén elsőként választandó eljárás a laparoszkópos műtét.