11 betegen szerzett saját tapasztalat és az irodalmi adatok alapján szerzők röviden áttekintik a Fournier-gangréna elsődleges ellátásának követelményeit, majd részletesen foglalkoznak a kialakult szövethiány pótlásának lehetőségeivel. Az azonnali elsődleges sebészi és általános kezelés a gyógyítás alapja: szövetkimetszés, nyitott sebellátás, összetett antimikrobás és keringésjavító kezelés indítása. A nyitott sebkezelés során a necrectomiát szükség szerint ismételték, de irodalmi adatok alapján megfontolandónak tartják a megfelelő, azaz kezeletlen friss méz kipróbálását is. Szövetpótlás céljából a legtöbb betegükön a herezacskó bőrét használták fel, egy esetben fasciocutan comblebenyt, egy betegen random keringésű comblebenyt, három esetben egybefüggő, illetve hálósított félvastag bőrt alkalmaztak. A szakirodalom szerint kiterjedt szövethiányok és a scrotumbőr elégtelensége esetén a herezacskó, a gát, de akár még a közeli lágyéktájék befedésére is a comb elülső-belső felszínéről kiképzett ún. superomedialis fasciocutan lebeny tűnik a legelterjedtebbnek, leghasználhatóbbnak, egyszerre akár kétoldalról is kiképezve. A hímvessző bőrének pótlására elsősorban a scrotumbőr, annak hiánya esetén - a hálósított félvastag bőr alkalmazása a legelfogadottabb. A félvastag bőrfelhasználása a hasfalon, a herezacskón is szóba jöhet. A határterületet képező Foumier-gangréna elsődleges sebészi ellátása a sürgősség miatt urológiai, sebészeti osztályon is indokolt lehet. A további gyógyítás, az elnyújtott sebkezelés és a kiterjedt szövethiány bőrlebenyekkel, szabad bőr átültetésével történő pótlása azonban már az ebben gyakorlattal rendelkező égés-baleseti, helyreállító, plasztikai sebészeti szakellátás igénybevételét is jelenti.