Fájdalom és opioidok / Murányi Marianna, Radák Zsolt
Bibliogr.: p. 2369-2370. - Abstr. hun., eng.
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2008. 149. évf. 50. sz., p. 2363-2370. : ill.
A szövetkárosító hatású ingerek fájdalomérzetet váltanak ki, megvédve a szervezetet a káros behatásoktól, illetve felhívják a figyelmünket a szervezet kórfolyamataira. Fájdalomreceptorok (nociceptorok) a szervezetünkben mindenhol megtalálhatók. A fájdalom védekezőmechanizmusokat indít be, így vegetatív és motoros reflexválaszokat, illetve érzelmekkel, viselkedéssel kapcsolatos válaszokat vált ki. A krónikus fájdalom azonban gyakorlatilag haszontalan, kóros pszichés állapotokhoz vezethet. Fájdalomcsillapításra számos lehetőség van, beleértve nemszteroid gyulladásgátlókat, opioidokat, idegsebészeti beavatkozásokat, valamint noninvazív kezelésmódokat. Az opioidok centrális és periferiális farmakológiai hatásait elsősorban a központi idegrendszer és a gastrointestinalis rendszer opioidreceptorai közvetítik. A fájdalomcsillapítás a központi idegrendszer különböző szintjein jön létre, és két módon befolyásolhatja a fájdalomérzést: gátolja a fájdalom percepcióját, illetve megváltoztatja az érzelmi reakciókat. Opioidok használata indikált posztoperatív fájdalmakban, neuropathiás fájdalomban, illetve tumoros megbetegedésekben. Az opioidok használatakor azonban számolni kell a kellemetlen mellékhatásokkal is, így légzésbénító hatásával, valamint a kialakuló toleranciával és dependenciával, amely nem teszi az opioidokat optimális fájdalomcsillapítókká. Annak érdekében, hogy rendelkezésre álljon egy optimális opioid fájdalomcsillapító, a mai napig kutatások folynak mind magyar, mind külföldi laboratóriumokban. Továbbá az opioidoknak eufóriát okozó hatásuk miatt nagy az abúzuspotenciálja, ami sürgetővé teszi a gyógyszerfüggőség molekuláris mechanizmusának feltárását. Mindezek fényében nagy jelentősége van az opioidok kutatásának.