A reumatológiai (mozgásszervi) kórképek között a gyulladásos ízületi megbetegedéseket arthritiseknek hívjuk. Az immunpathogenezisű arthritisek közé soroljuk a rheumatoid arthritist (RA), az ún. szeronegatív spondylarthropathiákat (SNSA), melyek között a spondylitis ankylopoeticát (SPA) és az arthritis psoriaticát (PsA) emeljük ki, valamint a gyermekkori arthritiseket, melyeket mai terminológiával összefoglalva juvenilis idiopathiás arthritiseknek (JIA) nevezzük. Mindegyik betegségcsoport kezelése gyógyszeres és nem gyógyszeres (pl. fizioterápia, gyógytorna, diéta, stb.) terápiás eljárásokból, gondozásból, rehabilitációból áll. Már ezen protokoll elején leszögezhetjük, hogy a különböző arthritisek kezelésében általában hasonló elveket követünk, lényegében azonos gyógyszerpalettáról választunk. A gyógyszeres kezelés alapvetően két ágra válik szét: a tüneti gyulladáscsökkentő gyógyszeres kezelésre (fájdalomcsillapítók, nem szteroid gyulladáscsökkentők szisztémás és/vagy lokális alkalmazása) és a kórkép kimenetelét alapvetően befolyásoló ún. "betegségmódosító" terápiájára. Mint látni fogjuk, bizonyíték van arra, hogy a korábban tüneti kezelésnek tartott kortikoszteroid terápia megfelelően korán alkalmazva szintén "betegségmódosító" lehet. A reumatológiai fájdalomcsillapítás és a gyulladásgátló kezelés irányelveit külön szakmai protokoll foglalja össze. Jelen protokoll a betegségmódosító kezelés irányelveit tartalmazza.