Célkitűzés: A nem specifikus szerin-proteáz-gátló aprotinint széles körben alkalmazzák szívsebészeti műtéteknél a posztoperatív vérzéses szövődmények elkerülésére és a trombocitafunkció megőrzése érdekében. A klinikai gyakorlatban használt, szarvasmarha tüdejéből előállított aprotinin használata azonban akár halálos kimenetelű túlérzékenységi reakciót is indukálhat. Mindezek mellett az aprotinin koronáriafunkcióra gyakorolt hatásai is ellentmondásosak. Kísérleteinkben az újonnan kifejlesztett, rekombináns technológiával előállított aprotinin vérzéscsökkentő, valamint vaszkuláris hatásait vizsgáltuk egy klinikailag releváns kutyamodellen, kardiopulmonalis bypass alkalmazásával aortalefogás és kardioplégia hozzáadása nélkül. Módszer: 24 kutyát operáltunk meg kardiopulmonalis bypass felhasználásával aortalefogás és kardioplégia hozzáadása nélkül. A kontrollcsoport tagjai (n=8) placebót, a kezelt csoportok tagjai szarvasmarhatüdőből előállított hagyományos (n=8), illetve rekombináns aprotinint (n=8) kaptak a Hammersmith-séma szerint azonos dózisban. Előre meghatározott időpontokban került sor a véralvadási paraméterek és a vérveszteség meghatározására. A műtét után izolált koronária érgyűrűk endothelfüggő és nem-endothelfüggő vazorelaxációját vizsgáltuk acetilkolin és bradikinin, valamint nátrium-nitroprusszid és adenozin hozzáadásával. Eredmények: A posztoperatív vérveszteség szignifikánsan csökkent az aprotininnel kezelt csoportokban a kontrollcsoporthoz képest, azonban nem volt szignifikáns különbség a két kezelt csoport között. Az acetilkolin és bradikinin által kiváltott endothelfüggő koronáriavazorelaxációt egyik típusú aprotinin sem befolyásolta. Az adenozinra adott vazorelaxációs válasz mindkét típusú aprotinin esetében szignifikánsan emelkedett volt a kontrollcsoporthoz viszonyítva, de nem volt különbség a nátrium-nitroprusszid esetén.