Főbb tézisek: 1. Bár a szívelégtelenség-szindróma valamennyi jellegzetes klinikai tünete aspecifikus jelenség, az anamnézis gondos felvétele és alapos fizikális vizsgálat nélkül nem tervezhetjük ésszerűen a további vizsgálatokat. 2. A nátriuretikus peptidek jelentősége nőttön-nő. Ha a BNP-érték 50 pg/ml alatt, illetve az NT-proBNP-koncentráció 300 pg/ml alatt van, úgy a szívelégtelenség nagy biztonsággal kizárható. Ha az egyéb kiegészítő információk nem valószínűsítenek más magyarázatot, úgy a 120 pg/ml, illetve 400 pg/ml fölötti értékek igen valószínűvé teszik, hogy a beteg szívelégtelenségben szenved. 3. A szív transthoracalis ultrahangvizsgálatával nyerhető információk lehetővé teszik a célirányos diagnosztikát, illetve kezelést.