A szerzők a legújabb szakirodalmi adatok felhasználásával áttekintik az 50 éve bevezetett antipszichotikumokat az elhízást és cukorbetegséget okozó mellékhatásuk szerint, valamint összefoglalják ezen hatások megelőzésre, illetve kezelésére szolgáló irányelveket. A pszichotikus és egyéb pszichiátriai betegségek terápiájának oszlopát képező antipszichotikumok közül a jobban tolerálható, hatékonyabb második generációs szerek háttérbe szorították az első generációsakat. A clozapin kivételével elsődlegességet élveznek a pszichózisok terápiájában. Azonban e szerek, de legalább is egy csoportjuk rendelkezik bizonyos fokú elhízást okozó mellékhatással. A testsúlynövekedés további súlyos betegségek rizikófaktora lehet. A pontos mechanizmus még a mai napig is ismeretlen, ráadásul az egyéni receptor érzékenységnek megfelelően a mértéke egyénenként változhat. Az összes receptor affinitását vizsgálva a H1 receptor affinitás a legjobb és talán az egyetlen olyan faktor, amely képes előre jelezni az antipszichotikumok súlygyarapodást okozó mellékhatását. Az igazi megoldást a személyre szabott terápia, vagyis a legmegfelelőbb antipszichotikum kiválasztása jelentené. A jelenleg használatos szerek közül a clozapin és az olanzapin esetén a legnagyobb kockázatú a súlygyarapodás, a diabétesz és a diszlipidémia kialakulása. A rizikó a risperidon esetén csekélyebb, míg a quetiapin és az aripiprazol és a ziprasidon okozza a legkisebb arányú testsúlynövekedést. A listát a sertindole és az amisulpride zárja a legkisebb elhízást okozó potenciáljával.