Az Egészségügyi Radiológiai Mérő és Adatszolgáltató Hálózat (ERMAH) az egészségügyi tárca alárendeltségében, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szervezeti keretein belül működik. A hálózat feladata az ágazatra háruló környezeti sugárvédelmi, sugáregészségügyi feladatok ellátása normál időszakban és nukleáris, illetve radiológiai veszélyhelyzetben egyaránt. A rendes időszaki ellenőrzési program kiterjed a lakosság sugárterhelésének közvetlen, vagy közvetett becsléséhez felhasználható minták, azaz levegő (aeroszol és fall-out), felszíni víz, talaj, növényzet (takarmány és fű), növényi eredetű élelmiszerek (gabona, zöldség, gyümölcs, kenyér), állati eredetű élelmiszerek (tej, tejtermék, hús, tojás) és ivóvíz vizsgálatára. A monitorozó jellegű, összesbéta-aktivitás mérések mellett a hálózat laboratóriumaiban nagy számban folytatnak nuklid-specifikus, elsősorban gamma-spektrometriai, vizsgálatokat is. A 275/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet hatályba lépése óta a hálózat laboratóriumai ivóvízben trícium méréseket, valamint ivóvízben, tejben és vegyes élelmiszerben 90Sr meghatározásokat is végeznek. A mérőhálózat tevékenységét az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) által kidolgozott és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) által jóváhagyott éves mintavételi és vizsgálati program határozza meg. A mérési eredményeket a hálózat munkájának koordinálásáért és szakmai felügyeletéért felelős OSSKI gyűjti, tárolja, értékeli és dolgozza fel. Az adatokból kiindulva elvégzi a hazai lakosság mesterséges forrásokból (elsősorban a csernobili eredetű 137Cs) származó sugárterhelésének meghatározását, légzésteljesítmény, ivóvízés élelmiszer-fogyasztási adatok, valamint belégzési és lenyelési dózistényezők felhasználásával. 2006-ban a laboratóriumok az ERMAH mintavételi és vizsgálati programon belül az ország egész területéről származó 3020 db minta aktivitáskoncentrációjának meghatározását végezték el. A vizsgálati eredményeknek az előző években kapott adatokkal való összevetésével megállapítható, hogy a főbb környezeti elemekben, valamint az emberi fogyasztásra kerülő élelmiszerekben és ivóvízben a túlnyomórészt természetes eredetű összesbéta-aktivitás a kisebb-nagyobb ingadozásoktól eltekintve nem változik, a mesterséges 137Cs aktivitáskoncentrációja pedig az alkalmazott méréstechnika kimutatási határa körül mozog, azaz a minták jelentős részében kimutatási határ alatt van. A mesterséges radionuklidok sugárzásából származó átlagos lakossági sugárterhelés 2006-ban - külső és belső forrásokból együttesen - 3,4 Sv év-1 volt, ami alig több, mint 1 ezreléke a magyar lakosság természetes radioaktív forrásokból származó, átlagosan 3,1 mSv év-1 sugárterhelésének. Az év során sugáregészségügyi beavatkozást igénylő mérési eredmény nem volt. A Paksi Atomerőműben 2003 áprilisában bekövetkezett súlyos üzemzavar környezeti hatásainak felmérésére indított speciális - az ERMAH rendszeres mérési programján túlmenő - vizsgálati program 2006-ban is folytatódott, de már csökkentett kapacitással. Az elmúlt évben ennek a programnak a keretében levegő (aeroszol) minták heti gamma-spektrometriai mérésére, valamint napi gammadózis-teljesítmény mérésekre került sor. Megállapították, hogy a környezetben továbbra sem volt tapasztalható a radioaktivitás szintjének emelkedése. A tudományos igényű mérések alapján a lakosság megnyugtatható. A rendszeres környezeti sugáregészségügyi mérések fontos szerepet játszanak a sugárzásmonitorozási hálózat üzemképességének folyamatos és naprakész fenntartásában és a lakosság környezeti sugárterhelésének értékelésében egy esetleges nukleáris baleset vagy radiológiai veszélyhelyzet esetén.