Az egészségügy jelenlegi helyzetében a finanszírozás annyira bonyolulttá vált, hogy a gyógyító orvosnak nem elegendő a szakmáját ismernie, hanem tekintettel kell lennie a különböző jogszabályok, szabálykönyvek előírásaira is. Az orvosi munka ma már nem végezhető úgy, hogy a szakorvos csupán szakmája akár művészi gyakorlója. Hiába minden orvosi praktika, diagnosztikai képesség, intuíció, empátia (és még sok minden más), ha valaki nincs tisztában az elszámolás alapjaival, a legjobb szándékkal is akár csődbe viheti az intézményt. Ez az írás a finanszírozás egy kis szeletét, a teljesítményvolumen-korlátot (TVK) próbálja más aspektusból megközelíteni. Az általános közgazdasági és gazdálkodási alapelvek alapján egy elméletileg ideális kórház és adatainak tükrében kívánja bemutatni a teljesítményvolumen-korlát gyakorlati alkalmazásának nehézségeit. A tanulmány rávilágít, hogy a TVK meghatározásakor figyelembe kellene venni a kórház üzembezárási pontját, és ennek ismeretében lehetne a kórház működését nem ellehetetlenítő teljesítménykorlátot megállapítani.