Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=91767
MOB:2008/4
Szerzők:Debreceni Tamás; Szerafin Tamás; Galajda Zoltán; Miskolczi Szabolcs; Péterffy Árpád
Tárgyszavak:MŰTÉTI SEBFERTŐZÉS; SEBKEZELÉS; STERNUM; SZÍVSEBÉSZET
Folyóirat:Magyar Sebészet - 2008. 61. évf. 1. suppl.
[https://akjournals.com/view/journals/1046/1046-overview.xml]


  A vákuumtámogatott sebkezelés eredményei szívműtétet követő sternotomiás sebfertőzésekben / Debreceni Tamás [et al.]
  Bibliogr.: p. 34-35. - Abstr. hun., eng.
  In: Magyar Sebészet. - ISSN 0025-0295, eISSN 1789-4301. - 2008. 61. évf. 1. suppl., p. 29-35. : ill.


Bevezetés: A sternotomia utáni sebfertőzések kezelésére az elmúlt évtizedben egy új módszer - a vákuumtámogatott sebkezelési eljárás (VAC - Vacuum-Assisted Closure) - került bevezetésre, amelyet a szívsebészetben hazánkban elsőként a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Szívsebészeti Központjában alkalmaztak. Anyag és módszerek: Az eljárást 2002. szeptember és 2005. december között 62 betegnél használták a szívműtéteket követő sterno-mediastinitisek kezelésében. A dolgozat célja ezen új kezelési eljárás és módszer eredményeinek középtávú vizsgálata. Eredmények: A tanulmányba bevont 42 férfi és 20 nő átlagéletkora 63,1+-6,8 (42-75) év volt, akiknél mesterséges keringés segítségével végzett szívműtétet követően alakult ki a sternotomiás seb felszínes vagy mély fertőzése. A vákuumtámogatott sebkezelés a fertőzött sternotomiás seb feltárását és kitakarítását követően került alkalmazásra a seb feltisztulásáig, amely minden esetben sikerült. Ezt követően a mellkasi seb helyreállítására került sor. Ez 34 betegnél a nagy mellizomból képzett izomlebeny(ek) és/vagy a nagycseplesz-, illetve szívburokzsírszövet felhasználásával, 13 esetben a sternum újrarögzítésével, 11 betegnél a seb másodlagos varratával, 1 esetben pedig Ley-protézis (a sternum stabilizálására alkalmazott fémprotézis) beültetésével történt. Három beteg a kezelés során elhalálozott, ezért nem kerülhetett sor helyreállító műtétre. A fertőzés első tüneteitől átlagosan 42,2+-18,5 (5-185) nap, az első seb helyreállításától 19+-9,6 (1-63) nap telt el a beteg elbocsátásáig. A vákuumtámogatott sebkezelés átlagos időtartama 7,9+-3,4 (1-21) nap volt. A kórházi halálozás 11,3% volt (7/62). Az utánvizsgálatok során két beteg esetében (3,6%) észleltük a fertőzés kiújulását. Következtetések: Az elért eredmények alapján megállapítható, hogy a vákuumasszisztált sebkezelés a szívműtéteket követő sternotomiás sebfertőzések kezelésének hatékony és biztonságos módszere, melynek alkalmazása a sebek gyors feltisztulását eredményezi, továbbá jelentősen csökkenti a kiújulás veszélyét.