BEVEZETÉS - A spontán pneumoperitoneum megbízhatóan jelzi a hátterében álló súlyos károsodást. Az extraluminalis-intraperitonealis gázgyülem négy etiológiai csoportját a spontán, iatrogén, traumás és kriminális perforációk képezik. Az álló testhelyzetben exponált posteroanterior mellkasfelvétel a pneumoperitoneum ábrázolásának legszenzitívebb síkfilmvetülete, és az aprólékos felvételi technikák (lateralis, ferde, air-gap, lordoticus, ki- és belégzési expozíciók) már 0,5-1 ml-nyi szabad hasűri gázt is láthatóvá tesznek. Az extraluminalis gázgyülem alakját fizikai szabályok és egyéni adottságok határozzák meg. A buborékjel ritka, kórjelző képi jelenség. ESETISMERTETÉS - Egy 86 éves nőbeteg buborékjel alapján felismert spontán pneumoperitoneumát mutatjuk be. Belégzésben készített, álló helyzetű, lordoticus mellkasfelvételen jobb oldali, medialis rekeszinverziót, bal oldali pleuralis folyadékot, emphysemát, szív- és aortatágulást figyeltünk meg. Kilégzési képen a jobb rekesz-borda szögletben buborékjel és hydromediastinum vált láthatóvá. Betegünk a műtét előtt meghalt. A boncolás a nyombél kettős peptikus fekélyét bizonyította. Amíg a régi fekély a ligamentum hepatoduodenaléba penetrált és ott letokolódott, addig a később kialakult tasak az intraperitonealis térbe fúródott át. KÖVETKEZTETÉS - A mellkas álló helyzetű rutinfelvételei a pneumoperitoneum szokatlan jelét is megbízhatóan ábrázolják.