A sevelamer hatása az aorta pulzushullám terjedési sebességére hemodinamizált betegekben: prospektív, megfigyeléses vizsgálat / El Hadj Othmane Taha [et al.]
Bibliogr.: p. 105. - Abstr. hun., eng.
In: Hypertonia és Nephrologia. - ISSN 1418-477X, eISSN 2498-6259. - 2008. 12. évf. 3. sz., p. 100-105. : ill.
Az aortafal tágulékonyságának csökkenése és az aortafal kalcifikációja a cardiovascularis események "egymással összefüggő" rizikótényezői dializált betegek között. A sevelamer kezelés csökkenti az aortafal kalcifikációt, ugyanakkor hatása az aorta érfali tágulékonyságra nem ismert. Tizenhárom sevelamer kezelést kezdő és tizenhárom - számos jellemzőjükben hasonló - kontroll beteget követtünk 11 hónapig. A vizsgálat elején és a követés végén meghatároztuk az aorta pulzushullám terjedési sebességét (PWV), a carotis augmentációs indexet és egyes vascularis kalcifikációs inhibitorok (fetuin-A, matrix-GLA-protein, oszteoprotegerin) szérumszintjét. Az analízis során a fenti paraméterek követés alatt bekövetkezett változását hasonlítottuk össze a két csoport között. Kiinduláskor az átlag (SD) PWV a sevelamer kezelést kezdő betegeknél 9,93 (2,10) m/s, a kontroll csoportban pedig 9,20 (2,84) m/s volt (p=0,464). A vizsgálat végére a PWV 0,83 (2,3) m/s-mai csökkent a kezelteknél, míg a kontrollok között 0,93 (1,88) m/s-mai növekedett (p=0,042). Az augmentációs index változása hasonló irányú volt (N.S.). A kalcifikációs inhibitorok kiindulási szérumszintje, illetve változása nem különbözött szignifikánsan a két csoport között. Többváltozós lineáris regresszióban a PWV követés alatti változásának meghatározói a sevelamer-kezelés, a diabetes mellitus, a kiindulási szívfrekvencia és CRP-érték voltak. Hemodializált betegek között a sevelamer-kezelés javuló aortafal tágulékonysággal jár együtt, ami független a vascularis kalcifikációs inhibitorok szérumszintjétől.