Az asthma bronchiale ellátására vonatkozó új nemzetközi GINA ajánlás a fenntartó kezelés megválasztásának alapjául a kontroll szintjét jelöli meg, amelynek meghatározására az Asthma Kontroll Tesztet validált mérőeszköznek tekinti. Adatgyűjtésünk célja az asztmakontroll szintjének felmérése és az ezt befolyásoló tényezők felderítése volt, hazai, korábban diagnosztizált és kezelt, asztmás beteganyagon. Módszerként az Asthma Kontroll Tesztet alkalmaztuk. A kontroll fokát befolyásoló tényezőket egy saját, kiegészítő kérdőív segítségével térképeztük fel. Az adatgyűjtés alanyai korábban már kezelt, gondozott asztmás betegek voltak. Az eredmények alapján a betegek mintegy 50%-a esetében az asztmakontroll szintje nem volt megfelelő. Ennek hátterében a teljes betegszám 39%-a számolt be arról, hogy fenntartó gyógyszereit nem alkalmazza rendszeresen. A betegek által jelzett mellékhatások a következők voltak: szájgombásodás, rekedtség, szapora szívverés, remegés, amelyek hozzájárulhattak a nem megfelelő gyógyszer-adherencia kialakulásához. Az asztmakontroll fokát a betegek 43%-ában jelzett légúti hurutok is ronthatták, a betegek közel harmada kapott az adatgyűjtést megelőző hónap során antibiotikumot. Az eredmények alapján hazánkban - a kiváló inhalációs fenntartó antiasthmaticumok hozzáférhetősége ellenére - a betegek egy része esetében a betegség kontrollszintje elmarad a kívánatostól, ami az életminőség romlásával jár együtt. Az életminőség és a klinikai kontroll mérőeszközeinek alkalmazása a fenntartó asztma-ellenes kezelés irányadójaként előnyös lehet, és a betegek kontrollfokának javulásához vezethet.