A hypoglykaemia elkerülhetetlen következménye az inzulinkezelésnek az inzulin subcutan beadásának korlátai miatt. A diabetes diagnózisának idején a hypoglykaemia ritka, mert a beteg rendelkezik élettani védekezési lehetőséggel, elsősorban a glukagonfelszabadulás és a sympathoadrenalis rendszer aktiválása révén. Ez az inzulin glukózcsökkentő hatása ellen dolgozik és olyan tüneteket produkál, amelyek figyelmeztetik a beteget a csökkenő vércukorra. A betegségtartam növekedésével a hypoglykaemiára adott glukagon válasz csökken, és a beteg védelme a sympathoadrenalis rendszer válaszától függ. Az idő múlásával, és ha a beteg szoros anyagcserekontrollra törekszik, a sympathoadrenalis rendszer is károsodhat, aminek következménye a súlyos hypoglykaemia kockázatával járó "észrevétlen" hypoglykaemia. A hypoglykaemiás epizódok elkerülése elvezethet a hypoglykaemia elleni védelem figyelmeztető tüneteinek visszaállításához. Az inzulinnal való önkezelésben segítségünkre lehetnek még az inzulinanalógol, az inzulinpumpa és a magas szintű oktatás. A hypoglykaemia kockázata 2-es típusú diabetesben általában kisebb, de ahogy az endogén inzulin elfogy, ez a betegcsoport is sérülékennyé válik. Az inzulinbeadás forradalmasításának késése marad valószínűleg a szoros glykaemiás kontroll fő akadálya az inzulinnal kezelt diabetesben.