Az öngyilkossági kísérletek hátterét magyarázó elméletek egy része a depresszió, más részük a reménytelenség központi szerepét hangsúlyozza a különböző kóros pszichés állapotokban, így a pszichózis esetén is. A felmérések szerint a jövővel kapcsolatos negatív beállítódás - vagyis a reménytelenség -az öngyilkossági szándék pontosabb előrejelzésének bizonyult, mint maga a depresszió. Vizsgálatunkban pszichotikus páciensek öngyilkosság veszélyeztetettségét mértük fel reménytelenség, depresszió és életesemény skálákkal. Eredményeink szerint a szuicid pszichotikus betegcsoport szignifikánsan súlyosabb depresszióval és reménytelenséggel, valamint több negatív életeseménnyel jellemezhető, mint a nem szuicid csoport. A szuicid pszichotikus betegek között valóban elkülönült továbbá egy olyan alcsoport, ahol a betegek reménytelenségi szintje, és nem a depresszió jelzi az öngyilkosság veszélyeztetettséget.