Az öngyilkosság-kutatásoknak a pszichológiai folyamatokkal foglalkozó része nagy jelentőségű a prevenció szempontjából, mert a pszichés háttértényezők a módosítható kockázati tényezők közé tartoznak. Ezek a következők: a negatív kognitív triód, a reménytelenség, a halvány, nehezen hozzáférhető önéletrajzi emlékezet és az alacsony szintű problémamegoldó készségek, amelyek egymással szoros összefüggésben állnak. Tanulmányunkban ezért áttekintjük a legfontosabb idevágó klinikai pszichológiai kutatásokat, az öngyilkosságnak a fenti tényezőket összefoglaló kognitív modelljét, valamint a Williams féle gátolt menekülési modellt (2004). A második részben ismertetjük az öngyilkosság-megelőzésben és a visszaesések megelőzésében a fenti kutatások nyomán világszerte elterjedt és egyre gyakrabban használt problémamegoldó tréninget, amelyet egyes szerzők önálló terápiaként, mások kiegészítő készségfejlesztő módszerként alkalmaznak. Reményeink szerint az egyéni, illetve csoportos formában egyaránt alkalmazható problémamegoldó tréning mielőbb a hazai pszichoterápiás eszköztár részévé válik, különösen most, amikor a pszichiátriai ellátás drámai helyzetében rövid, fókuszált, igazoltan hatékony beavatkozásokra van csak lehetőség.