A terhesség alatt ultrahangvizsgálattal diagnosztizált magzati veseüregi tágulat miatt végzett intrauterin beavatkozások száma csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka a beavatkozások csekély effektusa, a szövődmények magas aránya és a magzati élettani folyamatok jobb ismerete. A minél korábbi műtéti korrekció igénye azonban továbbra is jelen van. Magyarországon több helyen végeznek korai császármetszést, hogy az idő előtt világra hozott újszülöttön a műtét elvégezhető legyen, annak ellenére, hogy e beavatkozás előnye nem bizonyított. Célkitűzés: A szerzők a fenti gyakorlat helyességének retrospektív vizsgálatát végezték, két nagy forgalmú gyermekgyógyászati centrum beteganyagának elemzésével. Betegek: A vizsgált 5 éves időszakban 329 csecsemő (a fővárosi Heim Pál Gyermekkórház Urológiai-Sebészeti Osztályán 197, Miskolcon 132) került kivizsgálásra intrauterin felismert húgyszervi üregi tágulat miatt, közöttük 13 olyan újszülött, akiket urológiai anomáliára hivatkozva idő előtt hoztak világra. Eredmények: A 13, idő előtt világra hozott újszülött egyike sem került műtétre a postconceptiós 40. hét előtt, 3 semmilyen műtéti beavatkozásra nem szorult. Két újszülöttben az életet fenyegető állapot lépett fel, mely a korai császármetszés elmaradásával feltehetően elkerülhető lett volna. Következtetések: Az előrehozott szülés ellen több tényező szól. 1. A prenatalis diagnosztika nem mindig nyújt olyan pontos információt, mint a csecsemőkori kórismézés. 2. Sokszor az intrauterin üregi tágulat spontánul szűnik, így nincs szükség sem terminus előtti, sem azutáni műtéti ellátásra. 3. Tudományos megfigyelések igazolták, hogy nincs különbség a terminus előtt, illetve a terminus után végzett beavatkozások hatékonysága között. A fentiek miatt a szerzők felhívják a figyelmet, hogy ezt a mára már túlhaladott szülészeti gyakorlatot a továbbiakban nem lehet elfogadni, egyúttal fontosnak tartják, hogy jó együttműködés alakuljon ki a szülész és a gyermekurológus, gyermeknefrológus között a teendők egyeztetésére.