A gyermek-, serdülő- és fiatal felnőttkor az az időszak, amelyben a csontozat az úgynevezett csúcs csonttömeget eléri. Ez az az egyénre jellemző mértékű csonttömeg, amely nőknél a postmenopausalis időszakban, férfiaknál a hatodik életdekádban csökken. Ha ez a tömeg nem az egyénre jellemző megfelelő mértékű - alacsonyabb - a csökkenéskor könnyebben alakul ki osteoporosis, annak minden ismert körülményével. Minden olyan elváltozást, amely csökkenti a csúcs csonttömeg elérésének esélyét, célszerű vizsgálni. Előzetes észleléseink alapján ide soroltuk a gerinc-deformitásokat, így ezek ilyen szempontú vizsgálódásaink tárgyát képezik. Keresztmetszeti vizsgálat, illetve a lezárt gerincfolyamatok analízise azt mutatja, hogy gerinc-deformitásokban a perzisztáló osteopenia szignifikánsan magasabb, mint az átlagpopulációban. Az idiopathiás scoliosis és a Scheuermann-kór a későbbi osteoporosis szempontjából lényeges rizikócsoportot alkot. Az osteopenia mértéke kalcium laktoglükonát (500 mg/nap) adagolásával trabecularis denzitás tekintetében matematikailag szignifikánsan csökkenthető, ugyanez totál denzitás esetében nem mutatható ki.