Ismert tény, hogy a helyileg alkalmazott glükokortikoszteroidoknak az egész szervezetre kiterjedő "szisztémás" hatásuk is van. A HI hisztamin receptor antagonista loratadinnek is van egyéb gyulladásátló hatása. A jelenlegi vizsgálat célja az volt, hogy 4 parlagfű-allergiában szenvedő allergiás rhinitises betegben megvizsgáljuk az immunrendszer egyes laborparamétereiben történő változásokat a parlagfű szezon idején, júliusban, augusztusban és szeptemberben, intranazális glükokortikoszteroid (budenosid) + orális loratadin kezelés mellett. A betegek a klinikai tünetek súlyosságát egyénileg értékelték. A limfocita alosztályok vizsgálata áramlási citométerrel történt. A citokineket ELISA-val mértük. A szérum össz IgE mérésre nefelométert, az allergén-specifikus IgE meghatározásra ELISA módszert használtunk. A perifériás fagociták luminollal amplifikált kemilumineszcenciáját luminométerrel mértük. A gyógyszeres kezelés szignifikánsan javította a betegek klinikai állapotát szeptemberre. A laboratóriumi vizsgálatok szignifikáns csökkenést mutattak az allergén-specifikus IgE szintekben, illetve a fagociták zimozánnal indukált kemilumineszcenciájában a pollenszezon végére. Ezzel szemben szeptemberre szignifikánsan megnőtt az IL-10 szintje a szérumban. Mind a három szignifikáns laboratóriumi eltérés kapcsolatba hozható a betegekben kialakult csökkent gyulladásos állapottal. Továbbá mindhárom változás a lokálisan alkalmazott budenozid "szisztémás" hatásának tulajdonítható, és nem pedig a loratadinnek. Vizsgálataink azt mutatják, hogy a lokálisan alkalmazott glükokortikoszteroidok szisztémás immunmoduláns hatásainak vizsgálata és figyelembe vétele hasznos lehet a klinikai gyakorlatban.