Célkitűzés: Vizsgálatunkban felmértük az intenzív osztályos nővérek ismeretét a CVC (centrális vénás kanül) okozta fertőzések megelőzésének evidencia alapú ajánlásairól. Módszer: A vizsgálatban részt vevő intenzív osztályok nővérei önkéntes részvétellel validált, többszörös választásos kérdőívet töltöttek ki 2006. október és december között. A kérdőív válaszai mellett demográfiai adatokat is gyűjtöttünk: a válaszadó neme, intenzív osztályos (ITO) gyakorlati évek száma, ágyszám, intenzíves szakápolói, illetve főiskolai diploma megléte. Eredmények: 11 intenzív osztályról 178 kérdőívet elemeztünk. A 10 kérdésre adott helyes válaszok átlaga 36,6% volt. A válaszadók közül csak kevesen (18%) tudták, hogy a CVC-k rutinszerű cseréje nem ajánlott, a többség (61,2%) viszont helyesen választotta, hogy a kanülcsere vezetődróton áthúzva nem megfelelő. A nyomásmérő szerelék cseréjét 47,8% végezné minden 4. napon, az antibiotikummal impregnált kanül használatának előnyét pedig 66,3% ismerte. A CVC fedőkötését csak 15,2% végezné el hetente, és csak 34,8% tudta, hogy mind a poliuretán, mind a géz alapú fedőkötés használható. A bőrfertőtlenítésre a 2%-os klór-hexidin ajánlott, ezt 19,8% jelölte meg helyesen; az antibiotikumos kenőcs rezisztenciaokozó hatását 13,6°% tudta. Zsíroldatok adásakor 24 óránként cserélné a szereléket a válaszadók 86,4%-a, de csak 4,5% cserélné a tiszta infúziós szereléket 96 óránként. Az intenzív osztályos gyakorlati évek és az ITO-ágyszám nem mutatott korrelációt az eredményekkel. Megbeszélés: Vizsgálatunk alapján az intenzív osztályos nővérek ismerete a CVC okozta fertőzések megelőzéséről nem megfelelő. A nemzetközi ajánlások ismertetése a nővérek graduális és posztgraduális képzésében szükséges volna.