A rezisztens tuberkulózis elleni hatékony küzdelem kulcsa a minőségi laboratóriumi diagnosztika és az ellenőrzött gyógyszrebeviteli kezelési rendszer. A jelenlegi hazai laboratóriumi diagnosztikai rendszer messze az Európai Unió és a megújított hazai ajánlások normái alatt marad, és nem teszi lehetővé a rezisztens esetek kialakulásának elkerülését, időbeni felismerését és megfelelő és biztonságos kezelését. A betegek több mint felénél nem történik meg a kötelező mycobacterológiai vizsgálat, valamint az izolált kórokozók közel egy negyedében nincs mód, vagy nem kerül sor a rezisztencia vizsgálatok elvégzésére. Az elvégzett vizsgálatok is elavult, a mai kornak már régen nem megfelelő, a klinikumot időigényességük és érzékenységük miatt is elégtelenül szolgáló módszerekkel történnek. Bár intézetünk évekkel ezelőtt bevezette Magyarországon is a modern tenyésztés, molekuláris biológiai kórokozó-kimutatási és rezisztencia-meghatározási, valamint molekuláris epidemiológiai (DNS ujjlenyomat vizsgálatok) módszereket, és hazai rizikócsoportokon (hajléktalanok, rezisztens tuberkulózisban szenvedők) folytatott vizsgálatokkal támasztotta alá ezek rutin diagnosztikai szükségességét, a szélesebb körű diagnosztikai alkalmazásoknak gátat szabott a nemzetközi érdeklődést is kiváltó eredményekkel szembeni hazai érdektelenség. Ellenőrzött antituberkulotikus kezelés (DOT) a bejelentésre került tuberkulózisban szenvedő betegek csak egy igen kis hányadában történik hazánkban. A korábban már tuberkulózis miatt kezelt betegek viszonylag magasabb hányadának (17,8%) (vs. Európai Unió) csökkentése érdekében, továbbá ezen betegcsoportban megfigyelt magas (16%) antituberkulotikum rezisztens tuberkulózis esetszám csökkentéséhez, és az MDR esetszám növekedésének elkerüléséhez nem halogatható tovább egy, a WHO és IUATLD ajánlásoknak is megfelelő, jól megtervezett nemzeti DOT program megszervezése.