Az emelkedett szérum koleszterinszint összefüggést mutat a koronáriabetegség előfordulásával. Hosszú ideig ezért automatikusan feltételeztük, hogy a statinkezelés során megfigyelt klinikai megelőző hatás nagyrészt, vagy akár teljes egészében a koleszterincsökkentő effektusnak köszönhető. Újabb kutatási eredmények azonban arra utalnak, hogy az ateroszklerózis sokkal összetettebb folyamat. Az 1990-es évek végére a koronáriaesemények primer és szekunder prevenciója tekintetében is meggyőző mennyiségű tényanyag állt a klinikus rendelkezésére. Randomizált, kontrollált vizsgálatok meggyőzően igazolták a statinkezelés egyértelmű hasznát. A MIRACL-vizsgálat előtt azonban semmilyen adat nem állt rendelkezésünkre a primer és szekunder prevenció közé eső akut koronária szindróma (ACS) statinterápiájáról. 2001 és 2004 között három randomizált vizsgálat tanulmányozta nagy beteganyagon különböző statinok eltérő dózisainak hatását és biztonságosságát akut koronária szindrómában. Ennek alapján jelenleg nagy dózisú atorvastatin alkalmazása tekinthető a legelőnyösebbnek, valószínűleg részben pleiotrop hatásainak köszönhetően. A statinok alkalmazása biztonságosnak bizonyult, a mellékhatások ritkák és nem mutatnak dózisfüggést.