Az ischaemiás szívbetegség (ISZB) napjainkban az egyik fő morbiditási és mortalitási tényező a fejlett országokban. Számtalan hatékony terápiás protokoll létezik, mégis nagyon fontosak azok a kutatások, melyek a prevenció lehetőségeit vizsgálják, így megoldást keresnek az érintett rizikócsoportokban a súlyos szövődmények kivédésére. Ezért vizsgálatainkban hangsúlyt helyeztünk a szívizom endogén adaptációjára, mely a mai tanulmányok szerint a hatékonyan növeli a miokardium ellenálló képességét ischaemiás-reperfúziós (I/R) károsodásokkal szemben, ezáltal limitálja a fellépő irreverzibilis károsodásokat, továbbá csökkenti az akut miokardiális infarktus (AMI) utáni súlyos szövődményeket.