Hármas ikerterhességben a kedvezőtlen perinatalis mortalitási és morbiditási mutatók oka az éretlen, illetve igen éretlen koraszülések nagy aránya. A perinatalis eredmények javításának kézenfekvő módja a iatrogén hármas fogamzások számának csökkentése és a többes terhességek redukciója mellett az olyan eljárások alkalmazása, amelyek célja a terhesség tartamának megnövelése. Retrospektív kohorsz tanulmányunk célja annak vizsgálata, hogy a panaszmentes hármas ikerterhesek 28. hét előtti kórházi felvétele jobb perinatalis halálozási és morbiditási mutatókat eredményez-e a 28. hét után hospitalizált betegek adataihoz viszonyítva. Az 1. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán 1990. július 1. és 2006. június 30. közötti időszakban 36 hármas ikerterhest panaszmentes állapotban, a 28. terhességi hét előtt hospitalizáltunk, 52 hármas ikerterhes a 28. terhességi héten vagy azt követően került kórházi felvételre. A terhesség alatt jelentkező anyai szövődmények többségének előfordulása nem különbözött a két csoportban. A terhesség tartama (33,1 +-2,5 és 33,1 +-:2,3 hét), az éretlen (< 32. hét) koraszülések aránya (30,6% és 32,7%; RR: 0, 93, 95% Cl: 0,50-1,75), az élve születettek átlagos születési súlya (1815+-446 és 1783+-391 g), az igen-igen kis súlyú (<1000 g) újszülöttek (0,9% és 1,3%; RR: 0,72, 95% Cl: 0, 07-7,78) és az igen kis súlyú (< 1500 g) újszülöttek aránya (30,8% és 26,1 %; RR 1, 18, 95% Cl: 0, 80-1, 74) nem különbözött a két vizsgált csoportban. A 28. hét előtt panaszmentesen hospitalizáltak csoportjában az újszülöttek ötperces Apgar-értéke magasabb volt (9,5+-0,6 és 9,1-_0,7, p=0,021), az egyperces Apgar-érték nem különbözött szignifikáns mértékben a két csoportban (8,4+-0,8 és 8,2+-0,9, p=0,07). Nem volt különbség a perinatalis halálozási mutatók tekintetében sem. Lélegeztetésre vagy oxigénterápiára ritkábban volt szükség a 28. hét előtt hospitalizáltak újszülöttjei körében (34, 8% és 60,2%, p=0,002; RR: 0,58, 95% Cl: 0,40-0,83), és fertőzés (szepszis, pneumónia) is ritkábban fordult elő (11, 6% és 31,6%, p =0, 005; RR: 0, 37, 95% Cl: 0,18-0, 75) ebben a csoportban. A többi újszülöttkori szövődmény hasonló arányban jelentkezett a két csoportban. A korai hospitalizáció eredményeink szerint nem javítja a hármas ikerterhességek kórjóslatát. Ezen kívül azt is figyelembe kell venni, hogy a tartós ágynyugalomnak hátrányai is lehetnek. Az előnyök hiánya, a hátrányok kockázata és a fekvőbeteg-ellátás nagyobb költségigénye alapján a panaszmentes hármas ikerterhesek korai, 28. terhességi hét előtti kórházi felvétele és tartós hospitalizációja nem javasolt.