A fizikai kontaktus rendkívül összetett módon, különböző formában és jelentéssel - egyfajta kontinuumként - jelenik meg a terápiás folyamatban. Tanulmányunkban szeretnénk rámutatni az érintés pszichoterápiás története kapcsán felvetődő szakmai kérdésekre, valamint alkalmazásának etikai és klinikai aspektusaira. Kutatásunkban négy pszichoterápiás módszer (pszichoanalízis, hipnoterápia, pszichodráma, tánc- és mozgásterápia) képviselőivel (n=37) készítettünk félig strukturált interjút azzal kapcsolatban, hogy mit gondolnak a saját munkájuk kapcsán a páciens és terapeuta között létrejövő fizikai kontaktus szerepéről, jelentéséről, kockázatairól és dilemmatikus pontjairól. Az adatok tartalomelemzéséből nyert kategóriarendszer alapján az érintés alkalmazásának számos terápiás irányelvét gyűjtöttük össze.