Főbb tézisek: 1. Az informatív terheléses EKG elvégzésének előfeltétele a nyugalmi EKG-n az ST-szakasz értékelhető volta, a beteg fizikai terhelhetősége, valamint az, hogy a koszorúér-betegség előzetes valószínűsége közepes legyen, s ne álljanak fenn ellenjavallatok. 2. A terheléses EKG akkor utal myocardialis hipoperfúzióra, ha angina pectoris lép fel, és az ST-szakasz reverzibilis dinamikus változása kimutatható. 3. Korlátozott diagnosztikai pontossága miatt nem célszerű terheléses EKG-t végezni az ischaemia kimutatására, ha a koszorúér-betegség előzetes valószínűsége nagyon kicsi (<10%) vagy nagyon nagy (>90%). A betegek következetes kiválasztásával és kiegészítő elvezetések alkalmazásával növelni lehet a vizsgálat diagnosztikai megbízhatóságát. 4. Az ischaemia kivizsgálásában elsőként akkor végzünk myocardium-szcintigráfiát, terheléses echokardiográfiát vagy terheléses MR-t, ha hiányoznak az informatív terheléses EKG elvégzésének feltételei. A módszer kiválasztása az adott esettől, a vizsgálatok elérhetőségétől és a vizsgáló tapasztalatától függ.