Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=78699
MOB:2008/2
Szerzők:Légrády Péter; Bajcsi Dóra; Lengyel Csaba; Várkonyi Tamás; Hajszán Nikoletta; Kempler Péter; Ábrahám György
Tárgyszavak:HYPERTONIA; NEUROPATHIA
Folyóirat:Diabetologia Hungarica - 2007. 15. évf. 4. sz.
[https://www.diabet.hu/info.aspx?sp=200]


  Cardialis autonóm és perifériás sensoros neuropathia vizsgálata cukorbeteg és nem cukorbeteg hypertoniás betegekben / Légrády Péter [et al.]
  Bibliogr.: p. 279-280. - Abstr. hun., eng.
  In: Diabetologia Hungarica. - ISSN 1217-372X, eISSN 2560-0168. - 2007. 15. évf. 4. sz., p. 271-280. : ill.


A szerzők a cardialis autonóm és a perifériás sensoros neuropathia előfordulását vizsgálták hosszabb ideje fennálló, cukorbetegséggel társuló és nem társuló hypertoniában. Összefüggést kerestek továbbá a hypertonia, illetve a diabetes mellitus tartama, a vérnyomásértékek, valamint az autonóm és a perifériás neuropathia mértéke között. Tizennyolc nem diabeteszes és tíz 2-es típusú diabeteszes, kezelt magas vérnyomásos beteget, valamint 11 anyagcsere-egészséges normotensiós kontrollszemély adatait vizsgálták. A perifériás sensoros funkciót a Neurometer diagnosztikus készülék segítségével a n. medianuson és a n. peroneuson mért áramérzet-küszöbérték, az autonóm neuropathiát az öt standard cardiovascularis reflexteszt meghatározásával jellemezték. A vizsgálatba bevont minden hypertoniás beteg többszörös kombinációs antihypertensiv kezelésben részesült, az átlagos kombinációk száma tekintetében a két hypertoniás csoport szignifikánsan nem különbözött. A vizsgált 28 hypertoniás beteg közül 25-ben fordult elő legalább 1 kóros reflexparaméter, 3 betegben nem volt kimutatható autonóm neuropathia. A kontrollszemélyek nem voltak neuropathiásak. A nem cukorbetegekben csak az alsó végtagon és csak 250 Hz-en, a cukorbetegekben szintén csak az alsó végtagon, de mind a 250 Hz-en, mind pedig az 5 Hz-en kórosan emelkedettek voltak az áramérzet-küszöbértékek. A nem cukorbetegekben pozitív korrelációt találtak a hypertonia tartama és az autonóm neuropathia súlyossága (p=0,02, r=0,61), valamint a felállásra bekövetkező vérnyomásváltozások és az alsó végtagon a 2000 és 250 Hz-en mért áramérzet-értékek között (sorrendben p=0,02, r=0,62; p=0,01, r=0,65). A cukorbetegekben a hypertonia és a cukorbetegség tartama az alsó végtagon a 250 és az 5 Hz-en mért áramérzet-értékekkel külön-külön szintén pozitívan korreláltak. Összefoglalva, az eddig többnyire a cukorbetegségre jellemzőnek tartott szövődményekkel nem cukorbeteg hypertoniásokban is számolni kell, ami alátámasztja a vascularis tényezők etiológiai szerepét a neuropathia kialakulásában.