Az asztmás exacerbáció a köhögésnek, a zihálásnak, a légszomjnak vagy ezek kombinációjának fokozódása. Az exacerbációt a kilégzési áramlás akadályozottsága jellemzi, melyet a légzésfunkciós értékek (PEF vagy FEV 1) csökkenése jelez. Az exacerbáció elsődleges kezelése a gyors hatású inhalációs hörgtágító és a szisztémás szteroid korai megkezdése, illetve oxigén adása. A kezelés célja az áramlási akadály és a hipoxémia minél gyorsabb megoldása és a későbbi epizódok megakadályozására készített terv. Az enyhébb exacerbációk, amelyek a csúcsáramlás kevesebb mint 20%-os csökkenésével, éjszakai felébredéssel és a rövid hatású (ß2-agonista használatának gyakoribbá válásával jellemezhető, általában otthon kezelhető. A súlyos exacerbáció potenciális életveszélyt jelentő állapot, melynek kezelése szoros obszervációt igényel, ezért a beteget ilyenkor sürgősségi osztályra kell küldeni. Az állapot rendeződése után lehetőleg írásos akciós tervvel kell ellátni a beteget az esetleges következő roham esetére.