Az angina pectoris kezelése és a nitrogén-oxid (NO) / Tóth Károly
Abstr. hun.
In: Medicus Anonymus. - ISSN 1217-5056. - 2007. 15. évf. 9-10. sz., p. 13-14.
Az endoteliális NO (nitrogén-oxid, /EDRF - endothel derived relaxing factor/) felfedezése számos vaszkuláris folyamat megértését segítette. A NO fontos vazodilatatív vegyület. Hatásai rövid és hosszú távon a fiziológiás endotélműködéssel függenek össze. Az endotéldiszfunkció az érdilatációs képesség és lehetőség csökkenésével jár, és az érműködés a rigiditás, simaizomvesztés, illetve a vazokonstrikció irányába tolódik el. Az antianginás kezelésben használatos nitrátkészítmények a NO-on keresztül fejtik ki simaizom-relaxáló hatásukat. Ugyanakkor a nitráttolerancia miatt hatásuk gyengülhet, vagy elmúlhat. Az antianginás kezelést ilyenkor "másképpen" kell folytatni. A más biokémiai úton vazodilatatív (de végső farmakokinetikájában a NO útján ható) molsidomin választása előnyös. Akár az excentrikus nitrátadagolás szüneti periódusában, akár a nitrátkezeléshez hozzáadva. A molsidomin hatásmechanizmusa jobbára a vénás értágítás útján, a preload csökkentése révén következik be, de az epikardiális koronáriaartériákon is van hatás. Akut hatás a farmakokinetikai tulajdonságok miatt nincs, ám hosszú távon, amint azt több vizsgálat igazolta, a hatás kedvező, a nolsidomin jól tolerálható és csekély mértékben okoz mellékhatást.