A tüdőrák korai felismerése és a CT-szűrés klinikai hatékonysága / Muraközy Gabriella, Bártfai Zoltán
Bibliogr.: p. 5. - Abstr. hun.
In: Tüdőgyógyászat. - ISSN 1788-697X. - 2007. 1. évf. 9. sz., p. 4-5.
Olyan egyszerűnek tűnik: korán felismerni a betegséget, és meggyógyítani a beteget. Sok ráktípusnál a szűrés már kétségek nélkül elfoglalta a fő helyét a megbetegedés elleni hatékony küzdelemben. A tüdőrák esetében mégis kétkedéssel fogadják, pedig a pulmonológusok még előnyben is vannak, hiszen adott egy jól definiált rizikócsoport. A tüdőrák átlagos 5 éves túlélése 14%, a korai stádiumban felismert, rezekált esetekben ez a szám 60-75%, a CT-szűréssel kiemelt korai stádium esetén ez pedig még magasabbnak tűnik. A fenti tanulmányok mindegyikében közös a korai stádiumban detektált esetek magas száma (53-100% közötti adatok), míg ma Magyarországon a hagyományos mellkasszűrés során ez 31%. Az utóbbi vizsgálatból egyértelműnek tűnik a CT-szűrés előnye a hosszú távú túlélést illetően is, de az összehasonlító mortalitási vizsgálatok eredményére még várni kell. Persze a realitásokat sem szabad szem elől téveszteni, hiszen kétség kívül egy költséges vizsgálatról van szó. Magyarországon sajnos a szakma folyamatos jelzése ellenére 2005-ben sem történt áttörés a szűrés technikai feltételeiben, még a hagyományos mellkas-rtg-szűrő hálózat korszerűsítése sem kis teher. Mint az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet Évkönyvében is olvasható, 2006. évben felcsillant a reménye, hogy az ún. Norvég Project keretében jelentős felújításon essen át a magyarországi szűrőgéppark. Sajnos az elbírálásban az Európai Unió is részt vett, és az ottani szakértők egyértelműen elutasították a tüdőszűrést mint a tüdőbetegségek korai felfedezésére irányuló tevékenységet, így hazánk nem kapta meg a remélt közel 10 milliárd forintos pályázati támogatást.