A jelen tanulmány a hazai epidemiológiai vonatkozású evészavar szakirodalom egyik "mostoháját" mutatja be. A nagy kockázatú populációnak számított sportolók részint a fokozott teljesítménykényszer, részint a nagyon precízen behatárolt testsúly miatt kiemelt jelentőségűek a táplálkozási zavarok előfordulásában. Célunk az elmúlt 10 év nemzetközi irodalmát áttekintve a táplálkozási magatartás zavarainak előfordulását és a sportban való szerepét megvizsgálni, valamint az anorexia atlétika és az atléta triász fogalmainak pontosítása. Megállapíthatjuk, hogy az anorexia atlétika tünetei körülhatároltabbá, differenciáltabbá váltak. Az epidemiológiai vizsgálatok számadatai kisebb szórást mutatnak. Az atléta triász új értelmezést nyert. Tény, hogy a túlzott testedzés és az evészavar között szoros a korreláció: az evészavarok diagnosztikus feltételrendszerében alapvető követelmény a súlycsökkentő manőverként használt túlzott testedzés. Fordítva is igaz: a sportolók körében magas az anorexia nervosa és a bulimia nervosa előfordulási rizikója, mely új szubklinikai kórképek kialakulásához vezethet.