Az ápolók jólléte egyre fontosabb szerepet játszik nemcsak személyes, mindennapi életvitelükben, hanem az egészségügyi ellátást megvalósító intézmények hatékony működése tekintetében is. A fizetett munka teszi ki a fejlett nyugati társadalmak polgárai ébren töltött idejének javarészét, így hát korántsem mindegy, hogy a munkaszervezet miként befolyásolja akár az ápolók jóllétét is. Az emberek egy része nem csak a munkahelyén lát el feladatszerű tevékenységeket, hanem az élet munkahelyen kívüli területein is, különösen a lakóhelyén vagy a családjában. Valamennyi társas helyzet nem kevés stressz forrása, mely mentális és fiziológiai történéseken alapulva alakítja az egyén jóllétét, egészségi állapotát. Célunk, hogy megvizsgáljuk a munkakörnyezet hatását az ápolók jólléti állapotára a fizetett és nem fizetett munkaszervezetben. Módszerek: A mintában hat, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karával kapcsolatban álló oktatókórházban közvetlen betegellátásban (ágy mellett) dolgozó 796 ápoló véleményét vizsgáltuk, egy nagyobb felmérés részeként. A keresztmetszeti vizsgálat önkitöltő kérdőíves módszerrel történt, mely során a munkával összefüggésbe hozható igénybevétel, kontroll és támogatás dimenzióknak az ápolók jóllétével való összefüggését vizsgáltuk. A statisztikai elemzéshez MS SPSS 11.0 szoftvert alkalmaztunk. Eredmények: Az ápolók jóllétét (pozitív és negatív) a munkaszervezet egyértelműen befolyásolja. A vizsgált ápolók jóllétét jelentős mértékben pozitívan befolyásolja mind a munkahelyi, mind a munkahelyen kívüli támogatás mértéke. A magas munkahelyen kívüli (otthoni) támogatás nagyobb hatást fejti ki az ápolók jóllétére, mint a munkahelyi támogatás. Következtetések: A munkahelyi vagy akár azon kívüli (otthoni) keretek között végzett munka során jelentkező negatív hatások (mentális és pszichés) kivédésében az otthoni támogatósnak jelentős szerepe van. A munkával összefüggő egészség-fejlesztésnek ki kell térni nemcsak a fizetett munkahelyekre, hanem a munkán kívüli társas dimenziókra is.