Az általános verőérbetegség szervi manifesztációi a halálozás és a tartós rokkantság meghatározó tényezői. A rizikófaktorok felmérése, eliminálása jelentős kockázatcsökkenést eredményez. Azt vizsgáltuk, hogy az agyi multi-infarktusos betegek gyógykezelése megfelel-e az ajánlásoknak, illetve hasonlóan agresszív-e, mint a koszorúérbetegeké. 2004-ben kórházunk különböző osztályain (belgyógyászatok, neurológia) 134, 70 évnél fiatalabb, CT-vagy MR-vizsgálat során igazolódott multiplex agyi iszkémiás stroke-os beteget kezeltünk, közülük 49-en vállalták az ellenőrző vizsgálatokat: laboratóriumi vizsgálatok, EKG, transthoracalis (TTE) és transoesophageális (TEE) echokardiográfia, duplex carotis ultrahangvizsgálat. A rizikótényezők gyakorisága a következő volt: 20,4% diabetes mellitus (DM), 51% dohányzás, 30,6% hyperlipidaemia, 67,3% hipertónia, 2% pitvarfibrilláció (PF), 87,7% obesitas, 85,7% pozitív családi anamnézis, 6,1% ismert perifériás érbetegség. A betegek 59,2%-a kapott trombocitaaggregáció-gátlót, 4,2%-a orális antikoagulánst, 38,8%-a lipidcsökkentő kezelést, 59,2%-a ACE-gátlót, 34,7%-a bétareceptor-blokkolót és 24,5%-a kalciumcsatorna-blokkolót. A TEE-vizsgálatok során 10,2%-ban észleltünk spontán echokontraszt-jelenséget, 12,2%-ban pitvari septum aneurizmát, 10,2%-ban alacsony fülcse-véráramlási sebességet (low-t), 6,1%-ban pitvari septumdefektust vagy nyitott foramen ovale-t. Az aortában 48,9, illetve az a. Carotisokban 75,5%-ban láttunk meszes plakkot.