A méhnyakszűrésnél előforduló ASCUS/LSIL leletű nők követéses vizsgálatában HPV-meghatározásokat végeztünk. A végpont a szövettani vizsgálat, a CIN jelenléte vagy kizárása volt. Az előretekintő tanulmányba összesen 308 beteget vontunk be, az összesített követési idő 16 423 hónap volt. Az ASCUS/LSIL sejtkenetnél a nagykockázatú CIN előfordulásának kockázata HPV 16/18 jelenlétében 119-szer nagyobb (módosított RR: 119,1 [36,2-390,9]) a HPV-negatív nőkhöz viszonyítva. Ezt követi a HPV45/52/56 (módosított RR: 44,4 [9,8-201,1]), a HPV31/33/35/51/58 (módosított RR: 39,7 [10,9144,8]), majd pedig a 6%-ban előforduló, az említett típusokkal keresztreagáló HPV 53/66172 csoport (módosított RR: 21,4 [2,2-209,2]). Az ASCUS/LSIL-nek a CIN kialakulására utaló, viszonyított kockázati értéke mindössze 16,2 (3,9-66,6) volt. Az átmeneti szűrési csoportba tartozó betegeknél a HPV-tipizálással, mint másodlagos szűrőmódszerrel, már a betegkövetés első évében sok CIN-t kórisméztünk. Az ASCUS/LSIL kenetek értéke nehezen ítélhető meg, s a szűrési eredményeknek ebben a "szürke zónájában" a hagyományos rákszűrési módszer eredménye alapján hosszú követés mellett döntöttünk volna, elkerülve vagy évekkel késleltetve a CIN-t felfedező szövettani vizsgálatot. Hatvanegy betegnél a CIN kimetszése utáni HPV-DNS-meghatározással 18 alkalommal (29,5%), igazoltuk a nagykockázatú HPV-fertőzés megmaradását; ezek közül tíz esetben citológiai atípia (PPV: 56%) és ötben CIN (PPV: 28%) is jelen volt. Ha a HPV-teszt negatív volt (43 beteg), a kimetszést követően sem CIN, sem pozitív sejtkenet nem fordult elő (NPV: 100%) az 1201 összesített hónapos (median: 26 hónap) követés alatt. Ebből megállapítható, hogy ha a CIN kimetszését követően a HPV-teszt negatív, a CIN és a kóros kenet előfordulásának kockázata nagyon kicsi, lehetővé téve a "gyógyult CIN beteg" visszatérését a szokványos szűrési programba.